A hüvelyeseket akár szuperélelmiszernek is nevezhetnénk, hiszen amellett, hogy olcsók és mindenki számára könnyen elérhetők, nagyon sok jó tulajdonságuk van, amelyek miatt mindenféle étrendbe érdemes beépíteni őket.
A minap hallottam a rádióban, hogy vannak bizonyos kék zónák a Földünkön, ahol azt állapították meg, hogy sokkal tovább élnek az emberek, mint máshol. Felkeltette az érdeklődésem, így hát utána jártam miért lett a neve kék zóna és mi az, amitől ily hosszan élnek egészségben.
Ma a világon az emberek átlagéletkora 67,2 év. Ezen belül a legmagasabb Európában 77,8 év és a legalacsonyabb Afrikában 53 év. Magyarországon az átlag a nőknél 79,33 év, míg a férfiaknál 72,86 év, amely magasabb, mint az összeurópai átlag. Az országok közül azonban a legkiemelkedőbbek: Dél-Korea, Japán, Svájc, Szingapúr, Ausztrália, Spanyolország, Új-Zéland, Kanada, Izrael, Olaszország és Franciaország.
Földünk számos pontján találhatóak olyan területek, ahol az átlagéletkor meghaladja a 100 évet is.
Dan Buettner író több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy azonosítsa a hosszú élettartam forró pontjait szerte a világon. A National Geographic Society segítségével Buettner olyan helyek felkutatását tűzte ki célul, ahol nemcsak magas a 100 évnél idősebb személyek koncentrációja, hanem olyan emberek csoportjai is, akik egészségesen öregedtek meg.
Buettner öt olyan zónát és területet talált, amelyet Kék Zónának nevezett el. De nemcsak öt ilyen terület található, hanem ennél jóval több. Dan Buettner öt kék zónája: Ikaria (Görögország), Okinawa (Japán), Ogliastra régió (Szardínia szigetének középső területe), Loma Linda (Kalifornia – Egyesült Államok), Nicoya félsziget (Costra Rica) és a további területek: Hunza-völgy (Pakisztán), a serpák (Nepál – Himalája régió), a kínai Bama régió, a mexikói Otomini indiánok, valamint a Tarahumara törzs lakói, az ecuadori vilcabambai indiánok, a jekana indiánok Venezuelában, valamint az abbháziaiak a Kaukázus régióban.
A világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeinek étrendjében és életmódjában számos közös vonás figyelhető meg.
Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, húst keveset esznek. Halat csak az okinawaiak fogyasztanak. Étrendjük - a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalóriaszegénynek mondható. Nem fogyasztanak iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot.
Étrendjük elsődlegesen friss – tehát nyers zöldségekre és gyümölcsökre – épül és rengeteg hüvelyes élelmiszert fogyaszatnak.
Nézzük, miért is érdemes a hüvelyeseket beilleszteni nekünk is az étrendünkbe:
Rengeteg bennük a rost és a fehérje, így hosszú időre eltelítenek, és remek alternatívái a húsfogyasztásnak is - de még ezeken felül is jó néhány ok van, amiért érdemes minél gyakrabban és minél többféle hüvelyest enni.
Fehérbab
A legmagasabb rosttartalmú babféle, így nagyon egészséges és koleszterinbarát, ráadásul tele van káliummal is . Utóbbi miatt remek vérnyomáscsökkentő étel - egy felmérés szerint rendszeres fogyasztása nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, mint a sóbevitel csökkentése.
Garbanzo bab, avagy csicseriborsó
A csicseriborsóban is rengeteg a rost, ami segít stabilizálni a vércukorszintet, és csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét. Levesként, salátaként illetve sütve is fogyasztható - a legkedveltebb felhasználási módja pedig az, hogy olívaolajjal és szezámpasztával pürésítik, és humuszt készítenek belőle.
Lencse
Egy kutatás szerint azok a nők, akik rendszeresen esznek lencsét, kisebb eséllyel lesznek mellrákosak, emellett a lencsefogyasztás az eredmények szerint a vastagbélrák kialakulásának esélyét is csökkenti. Levesként, főzelékként is igen ízletes.
És nem is csak egyféle lencsét választhatunk:
A zöld lencse Puy-i lencsének is nevezik, mert kétezer éve termesztik Le Puy környékén. (Ez az első eredetvédett francia élelmiszer.) Színe a sötétzöldtől a barnászöldig terjed. Enyhén borsos ízű, a hagyományos fajtáknál kisebb és gömbölyűbb szemű.
A vörös lencse apró szemű, héj nélküli fajta, az ázsiai konyha fontos alapanyaga. A főzés során elveszti élénk színét. Áztatás nélkül is pépes állagú lesz 10-20 perc alatt. Önálló ételnek (pl. indiai dhalnak) elkészítve vagy levesbetétként fogyaszthatod. Fűszerezd római köménnyel, fekete mustármaggal, korianderrel, kurkumával!
A fekete (beluga) lencse igen apró szemű, akár a beluga ikra, ezért kaviárlencsének is nevezik. Fénylő, feszes héjának köszönhetően főzés közben nem esik szét. A csúcsgasztronómia előszeretettel használja salátához, leveshez, hidegtálhoz, illetve köretnek hal és hús mellé.
A sárga lencse élénk színével és enyhén diós, édeskés ízével tűnik ki. Látványos köretet készíthetsz belőle. Candida-diéta alatt is fogyaszthatod.
Vörösbab
Sok benne az antioxidáns és az omega-3 zsírsav, és tele van thiaminnal, ami kutatások szerint gátolja az Alzheimer-kór kialakulását. A vörösbab antioxidáns-tartalma miatt öregedés- és gyulladásgátló hatású is.
Fekete bab
Tele van antocianinokkal, amelyek serkentik az agyműködést, és persze a rosttartalma is igen magas. Levesként illetve püréként is kedvelt étel, különösen a mexikói konyha használja előszeretettel.
Szójabab
Teljes értékű fehérjeforrás, így vegánok és vegetáriánusok számára nagyszerű húspótló. Fontos, hogy mértékkel fogyasszuk, és mindig organikus változatot vásároljunk belőle.
Készíthetünk változatos fogásokat ezekből a néha elfeledett, ám annál értékesebb hüvelyesekből.