Itt a farsang, áll a bál…
A farsang mindig is a kedvenc „ünnepeim” egyike volt, nagyon szeretem a gyerekeket beöltöztetni, imádom a kis arcukat, amikor összeáll egy-egy jelmez.
A farsang nekem a tél végét jelzi, azt, hogy hamarosan eljön a tavasz és az idő is egyre melegebb lesz.
Ilyenkor szoktam elkezdeni a lakást is színesbe öltöztetni, virág dekorációkat kreálni.
Természetesen a farsang a fánkról is szól, hiszen elmaradhatatlan kelléke. Mindig sütünk fánkot a családdal, a gyerekek nagy kedvence. Mostanában inkább igyekszünk az egészséges édességeket előnyben részesíteni. Erről már íródott cikkünk, ahol remek recepteket is találnak.
Diétás Fánk
Diétás fánk recept
Mostani bejegyzésünkben magát a farsangot szeretnénk jobban bemutatni, történetét, szokásait.
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez.
A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
A magyar farsangi szokások jellemzően német eredetű néphagyományokra épülnek. Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások.
Álarcos bálok és mulatságok:
Legkorábbi említése már Mátyás király idejéhez kötődik, elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában. Mai tipikus képviselői között található például a bécsi és a pesti operabál.
Felvonulások:
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.
Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.
Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni: a riói karnevált és a velencei karnevált.
Busójárás:
A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A mohácsiak jól ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét.
Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák.
A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és elzavarták a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.
Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácság betelepítése viszont csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg.
Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely Mohácson formálódott tovább, és nyerte el mai alakját.
Farsangi köszöntők:
Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások.
Igen változatosak a farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével.
Két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőrejárás.
Dőre:
Csallóközi eredetű népszokás. A jelmezes adománygyűjtő neve a dőre.
Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik, például női ruhába, katonának, koldusnak, cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek. Ilyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel "zaklatják" a falubelieket, nem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv.
Elmaradhatatlan szereplők az ördögök. A játék gerincét maga az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek adják.
Házról házra jártak köszönteni egy-két cigány muzsikus kíséretével. A házakban nagy felfordulást csinálnak. Táncukért a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak.Az ételt kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják.
Bakkuszjárás:
A Felvidéken szlovák mintára terjedt el az ún. bakkuszjárás (Bacchus római boristen nevéből), melynek során kecskebőrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket.
Fő céljuk a mulattatás. Előfordult, hogy a menetben kocsikerékre szerelt női és férfibábut is húztak. A bábuk a kerék forgásának megfelelően le s fel emelkedtek.
Sok éve tervezem már, hogy ellátogatok a Mohácsi busójárásra, idén talán sikerül is.
Kellemes készülődést kívánok!