Kávé-Mindennapjaink beindítója
Bár nem minden ember fogyasztja, mégis elmondható a kávéról, hogy a legnépszerűbb ital a világon. Többnyire élénkítő koffein tartalma miatt került be a napirendünkbe, de kiváló apropója lehet egy baráti beszélgetésnek, vagy egy romantikus találkozásnak kedvesünkkel. A kávé összehozza az embereket, mellette el tudunk merengeni akár rövidebb, de akár hosszabb ideig is.
A közeli, de még a picit távolabbi ismerőseim is tudják, hogy egy finom kávéra mindig kapható vagyok. Az én reggelem is ezzel indul, ahogy a hidegebb idő beköszöntött, egy jó meleg pokróc kíséretében vitatom meg a bögrém tartalmával, hogyan is kezdjek neki a napomnak. Imádom a kávé ízét, azt, hogy ilyenkor pár percre le tudok ülni akár egyedül, akár kávépartnerrel és csak egymásra figyelünk. Számomra a kávézás szeánsz.
Na de nézzük csak a kávé történetét.
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab qahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg a „muszlimok borát” jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt nevezték így.
Bár a kávé (Coffea) nemzetség sok fajt számlál, csak két fajának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel.
A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15–24 °C közötti hőmérséklet.
Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja.
Feldolgozása
A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávébogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével a babszemet és a gyümölcshúst elválasztják egymástól.
Vietnámban és Elefántcsontparton óriási vermekben elföldelik, és a következő évben a magokat kiásva átmossák. Így a hántolás költségét megspórolják. Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket.
A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják, és mossák. Ezután elég 10-15 napi szárítás. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el.
A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik. Forrás: Wikipédia
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.
A másik történet szerint egy Rhazes (852–932) nevű arab orvos a kávét, a quawa nevű élénkítő növényt orvosságként használta, és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki, és vált ismertté a társadalom minden rétege számára.
A kávéfogyasztást itt-ott többször is betiltották. 1511-ben Mekka uralkodói. 1633-ban IV. Murád oszmán szultán záratta be az isztambuli kávéházakat. A kávéfogyasztás bűnnek számított. 1675-ben Angliában II. Károly tiltotta be a kávét, ám a felháborodás miatt nemsokára visszalépett.
A magyar szájhagyományban a „fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett „fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. Forrás: Wikipédia
A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein, amely megtalálható még a Zöld teában, a Yerba Mate teában vagy akár a Guaranában is. Élénkítő hatásáról ismert, de még számos más tulajdonsága is van. Megszünteti az álmosságot, tágítja az ereket, vizelethajtó, serkentő hatással van a központi idegrendszerre.
Akik a koffeint szeretnék elkerülni, mert szívproblémákkal küzdenek, vagy egyéb más ok miatt, de mégis valamilyen élénkítő italra vágynak, számukra is vannak alternatívák a gyógynövények világában.
Egy régebbi bejegyzésben már szó volt a Matcha lattéról,ami egy antioxidánsokban gazdag, szuper egészséges zöld tea por.
Gyermekláncfű gyökér és Mezei katáng gyökér
Ennek a két gyógynövények a gyökerét, ha alapos tisztítás után megpörköljük, akkor egy igen hasonló ízvilágot kapunk, mint a kávébabok. Sokszor használják pótkávékban eme két növényt. Mindemellett a gyermekláncfű kiváló epe- és májtisztító tulajdonsággal bír. Így fogyasztásával gondoskodhatunk e két létfontosságú szervünk megfelelő működéséről is.
Gyömbér
A gyömbér frissítő hatását régóta ismerjük, élénkíti testünket és lelkünket egyaránt.
Bízom benne, hogy sok hasznos információval láttam el a Kedves Olvasót és blogomat egy finom kávé mellett olvasta el.
Egy idézettel zárnám írásom:
Látszólag csak kávéznak az emberek. De nem. Mert a kávé mellett egymás szemébe néznek, beszélgetnek, ötletek születnek, üzletek köttetnek, barátságok, szerelmek szövődnek. És a falak embertörténetek ezreit szívják magukba.